Fontos, hogy ismerjük a saját képességeinket/határainkat és készek legyünk beismerni ha hibáztunk. Ma egy kicsit a tőzsde pszichológiájáról fogok írni, azokról amiket tapasztaltam, és amikről meg van a saját véleményem.
Tegyük fel úgy döntöttünk, hogy vásárolunk egy értékpapírt. Hallottunk egy jó jelentést a vállalatról, vagy a technikai elemzésünk vételt jelzett, nem számít miért vásároltunk, a lényeg, hogy rendelkezünk egy vételi pozícióval. Arra spekulálunk, hogy az árfolyam pozitív irányba mozdul. Ilyenkor 2 dolog történhet, bejön a számításunk és valóban elindul az árfolyam arra, amerre számítottunk, vagy az ellenkezője történik. Itt jön képbe a kockázatkezelés, azaz meddig vagyunk hajlandóak kitartani az "elvünk" mellett. A kérdés ilyenkor: a tőkénk hány százalékát merjük kockáztatni adott megbízáskor? Ha nagyon biztosnak érezzük magunkat, nagyobb kockázatot merünk vállalni, később vagyunk csak képesek reagálni az olyan jelekre, melyek az ellenkező irányba mutatnak. Ha túl sokáig ragaszkodunk a pozícióhoz, nagy vesztetség lehet a jutalmunk. Azonban ha nem vállalunk kellő kockázatot, lehet hogy igazunk van, de mivel kis határok közé szorítottuk magunkat, így egy minimális árfolyamingadozás is véget vethet a pozíciónknak.
Hol van az aranyközépút?
Nehéz kérdés. Van aki a tőkéje 5-10%-át is bátran kockáztatja egy megbízáskor, de olyat is hallottam aki 0,5%-nál többet soha nem kockáztat. Aki idegileg nem bírja a feszültséget, annak nem javaslom, hogy nagyot, kockáztasson. Én azt tanácsolom, (mindenki csinálja úgy ahogy gondolja) hogy 1-2% kockázat az reális. Ha ne adj Isten van 5 rossz napod, akkor is még megmarad a tőkéd 90%-a.
Fontos kérdés: Ha megfelelő irányba mozdul az árfolyam, mikor szálljunk ki? Van aki előre meghatározza, ha nyertem X Forintot, akkor zárom a pozíciót, van aki megvárja míg az elemzése eladást nem jelez, de azt is próbálhatjuk számolgatni, hogy milyen maximális értéket vehet fel az árfolyam adott időszak alatt, és ott szállunk ki. Itt is lehetünk reálisak, és ha elért egy értéket az árfolyam, akkor kiszállhatunk egy előre meghatározott szinten, de lehetünk telhetetlenek is és megpróbálhatjuk kimaxolni a pozíciónkat, sajnos nem tudhatjuk előre,hogy hol lesz a maximuma és hol fordul a trend.
Van még egy fontos tényező, ez pedig a türelem. Lehet, hogy igazad van, de ha túl korán lépsz veszítesz, ha túl későn...veszítesz. Nagyon fontos az időzítés, ki kell várni a megfelelő alkalmat, nem szabad kapkodni.
Összefoglalva, igazítsuk a kereskedési technikánkat a saját tulajdonságainkhoz, legyünk türelmesek és ha eljött az ideje akkor lépjünk. Ha nem teszünk semmit, akkor biztosan nem érünk el sikereket...adjuk meg magunknak erre lehetőséget.
Ha tetszett a bejegyzés, kövess itt a blog.hu-n vagy facebook-on a The Joe of Wall Street oldalon.
Joe